Liviu Mocan – Közeledés Istenhez

Liviu Mocan román szobrászművész talán leghíresebb munkája az Invitation/Decalogue, azaz Meghívás/Tízparancsolat nevet viseli. Tíz darab, egyenként öt méter magas aranyozott oszlopból áll, amik egy kört alkotnak és az évek alatt a világ különböző pontjain kiállításra kerültek. 

Az alkotás első ránézésre ijesztőnek tűnik, a szemlélő ugyanis nem tudja biztosan, hogy mi is az, amit lát. Tüskéket? Lándzsákat? Karmokat? (Amikor először találkoztam vele, engem személy szerint a Gyűrűk Urára emlékeztetett, pontosabban, ha el kellett volna helyeznem egy térképen, nagy eséllyel valahova Mordorba teszem.) 

Ám csak közelebb érve, a kör közepére sétálva válik világossá, hogy az aranyozott oszlopok nem fenyegetni hivatottak, hanem egy hatalmas kéz ujjai. Tíz ujj, tíz parancsolat. Az a törvény, ami ellen emberemlékezet óta lázadozik a szívünk, megvetjük, ignoráljuk vagy éppen általa akarunk megváltást szerezni, holott az nem más, mint Isten keze. Szeretettel óv a fájdalomtól és a szenvedéstől, amit magunkra hozunk azzal, hogy a saját fejünk után megyünk, ahelyett, hogy megfogadnánk a Mindenható szavát. Liviu Mocan alkotása jól visszaadja, hogy gyakran börtönnek éljük meg, amikor Isten nemet mond, megtilt valamit vagy figyelmeztet a veszélyeire. Ám, amit mi rácsnak érzékelünk, ami korlátozza a szabadságunkat, az tulajdonképpen apai kéz, ami megtart. 

Hányszor hallottam már a Tízparancsolatot! Mégsem gondoltam a két kőtáblára, rajta az öt-öt szóval úgy, mint Isten két kezére, amíg nem szembesültem Mocan alkotásával. És tulajdonképpen ez a művészet valódi célja: hogy meglássunk valamit, amire azelőtt vakok voltunk, pedig végig ott volt az orrunk előtt. 
Merjünk közelebb menni, hiszen csak a kör közepére lépve látjuk, hogy nincs mitől félnünk. Ugyanígy, csak Istenhez közelítve válik világossá, hogy valójában mi vagyunk azok, akik nem ismertük fel a szándékait. Jézus személyében egy az egyben megtapasztaljuk, milyen is az Isten. A zsidókhoz írt levél úgy írja, hogy Krisztus “az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása” Zsid 1:3, ami annyit jelent, hogy amilyen ő, olyan az Isten. Ő az. Es eljött, hogy életével betöltse a törvényt.