Hogyan találjam meg, hogy miben vagyok igazán jó?
Ha létezik olyan kérdés, ami végigkíséri az ember életét, akkor ez az: Mi leszek, ha nagy leszek? Gyerekkorban semmi sem szab határt a fantáziánknak, látjuk magunkat, mint állatorvos, énekesnő vagy autóversenyző, nincs az az elgördíthetetlen akadály, ami utunkat állhatná. Serdülőként már valamivel józanabbul közelítjük meg a kérdést, (különösen a továbbtanulási lehetőségek fényében), ám a húszas-harmincas éveinkben, egy hivatással a zsebünkben is gyakran úgy érezzük: nem találtuk meg az igazit és az, amiben igazán jók lennénk, továbbra is arra vár, hogy felfedezzük.
Ha benned is hasonló gondolatok formálódnak, íme négy tipp, ami segíthet:
1. Próbálj ki különböző tevékenységeket
A legnagyobb kísértés, amikor arról gondolkodunk, hogy miben vagyunk igazán jók, hogy általában elméletben próbálunk megoldást találni valamire, ami tapasztalat útján kristályosodik ki igazán. Nem tudhatod, hogy tehetséges vagy-e egy adott dologban addig, amíg ki nem próbálod. Elképzelheted, hogy jól vagy rosszul menne, sejtheted, hogy hozzád illik vagy sem, de bizonyosságot csakis akkor szerzel, ha adsz neki egy esélyt. Igen, ez azt jelenti, hogy talán több különböző dolgot is ki kell próbálnod, aminek a nagy részére azt fogod mondani, hogy nem neked való, de pont ez a lényeg: egy idő után látni fogod, hogy mi az, ami viszont nagyon is te vagy. Iratkozz be a kurzusra, jelentkezz a csoportba, vegyél órákat, tanulj, gyakorolj, képződj: lépj a tettek mezejére!
2. Figyelj arra, amit mások visszajeleznek neked
Van, hogy a körülöttünk lévő emberek élesebben látják az erősségeinket, mint mi magunk. Ez pedig jó hír, mert nem kell mindent egyedül kitalálnunk. Kezdj el odafigyelni a visszajelzésekre, amiket mások adnak neked, ha pedig ez ritkán fordul elő, akkor bátran kérd meg őket, hogy osszák meg veled a meglátásaikat. Több szem többet lát és garantáltan fogsz olyat hallani, ami segíthet a válaszkeresésben.
3. Kezdd azzal, amit örömmel csinálsz
A legtöbb ember, ha nem is tudja pontosan, hogy miben lenne jó, azzal nagyon is tisztában van, hogy mi az, amit szabad óráiban szívesen csinál. Ha van olyan tevékenység, amit örömmel űzöl, de elbizonytalanít, hogy nem vagy elég jó benne: gondold végig, hogy milyen mértékben lennének fejleszthetők a képességeid és milyen konkrét lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy fejlődni tudj? Ez lehet egy már meglévő nyelvtudás, amit magántanár segítségével kipolírozhatnál, kézműves tevékenység, ami ahhoz, hogy a következő szintre lépjen csak gyakorlás és kísérletezés kérdése.. talán nem is azt kell kitalálnod, hogy miben vagy jó, hanem hogy hogyan lehetnél jobb abban, amit már eleve csinálsz.
(Fontos kiemelni, hogy természetesen léteznek olyan tevékenységek, amik időérzékenyebbek, tehát ha harminc éves korára nem lett valakiből virtuóz, valószínűleg később sem fog koncerttermeket megtölteni. És ezzel nincsen semmi baj, egyszerűen csak fontos, hogy realisztikusok legyenek a célkitűzéseink.)
4. Ne hagyd figyelmen kívül, amiben jó vagy, de valamiért mégsem szereted
Azontúl, hogy hajlamosak vagyunk kizárni azt, amiben egyelőre nem vagyunk elég jók, a másik hiba, amit gyakran elkövetünk, hogy esélyt sem adunk annak, amiben ugyan jók vagyunk, de valamiért mégsem szeretünk csinálni. Miért javaslom, hogy fontold meg mégis? Azért, mert néha apró módosításokon múlik, hogy egy tevékenységet közelebb érezzünk magunkhoz. Például változtathatunk a lokáción és talán azt tapasztaljuk, hogy egy naposabb/kisebb/nagyobb teremben szívesebben dolgozunk. De van, hogy a társaságon is múlik vagy éppen annak hiányán, mert valami olyat csinálsz, ami nagyobb örömet okoz egyedül. Ugyanígy kérdés, hogy szerethetőbb lenne-e az adott dolog, ha más időpontban űznéd vagy éppen más időkeretet szánnál rá. Gondold végig, hogy mi az, ami számodra segítséget jelentene. Talán arra jutsz, hogy semmi és nincs az a módosítás, ami megváltoztatná a véleményed. Ez teljesen rendben van. De az is lehet, hogy rájössz: csak egy apróság hiányzik ahhoz, hogy bele tudd tenni a szívedet abba, amiben már régóta jó vagy.
Egy utolsó gondolat, ami ugyan nem tipp, de mégiscsak hasznos lehet. Gyakran tapasztalom, hogy azért szeretnénk megtudni, miben vagyunk jók, hogy utána hivatásszerűen űzhessük az adott tevékenységet. Ám míg bizonyos esetekben ezt sikerül is megvalósítanunk, nem mindig tudjuk garantálni, hogy úgy jön ki a lépés. Mégis azt gondolom, hogy érdemes invesztálni abba, hogy megtaláljuk a tehetségünket, mert ha nem is válik a főállásunkká, ugyanúgy szolgálja a növekedésünket. Csak nem anyagi értelemben.
