„Van jogsim, mégis félek autóba ülni!”

Az autó jelentősen megkönnyítheti a mindennapi életet, ám a vezetés sokak számára inkább jelent stresszforrást, mint könnyebbséget. Néhány praktikus tanács segíthet, hogy kevesebb félelemmel és rutinosabban jussunk el A-ból B-be.

A ’90-es években sokan figyelték kikerekedett szemmel a kanapén ülve a Knight Rider című tévésorozatot, amelyben KITT, a beszélő, szuperintelligens autó játszotta az egyik főszerepet. Egy ilyen csodaautó soha nem tűnik vonzóbbnak, mint akkor, amikor mi magunk is sofőrré válunk. Oktatóval az anyósülésen furikázni ugyanis egy dolog. A Könyves Kálmán körúton egyedül szorongatni a kormányt már egy kicsit más.

Amikor a vezetéstől való félelemről írok, kicsit személyes tapasztalatból is beszélek. A jogosítvány megszerzése után jó ideig nem volt szükségem autóra, így, amikor tíz évvel később a volán mögött találtam magam, rájöttem, hogy a fővárosi forgalom bizony szimpatikusabb gyalogos szemmel nézve. Mint kiderült, a probléma nem csak engem érint. Klienseim sora kezdte el behozni a témát a beszélgetéseinkbe – csupa jogosítvánnyal rendelkező ember, akik mégis a metrót választották –, én pedig azon kaptam magam, hogy jóval többen küzdünk ezzel, mint eredetileg gondoltam. Ezért, ha te is messze elkerülöd a garázst, tudd: nem vagy egyedül.

A félelem nem mentség, hanem maga az ok, amiért gyakorolni kell

Akik tartanak a vezetéstől, gyakran azzal csillapítják a félelmüket, hogy egyszerűen nem ülnek kocsiba. Mint a legtöbb nehézség esetén, itt is hajlamosak lehetünk várni a pillanatra, amikor úgy érezzük, hogy készen állunk, ezzel csupán az a gond, hogy talán soha nem fog eljönni. Ezért a magabiztosság és a higgadtság nem szükséges, hogy kiindulópontként szolgáljon, hanem lehet az egy olyan állapot is, ahová megérkezünk – például miután megtapasztaltuk, hogy gond nélkül eljutottunk A-ból B-be. Az igazság az, hogy a legrosszabb, amit tehetünk, az az elkerülés – és ez valamennyi félelmünkre igaz. Mert amikor úgy tűnik, hogy kíméljük magunkat, valójában egyet teszünk: teljesen elvágjuk magunkat a sikerélményektől.

A cikk a Képmás online felületén jelent meg. Kattints a linkre, ha érdekel a folytatás.

Borítókép: Junior REIS – Unsplash